Önkormányzat címe:
Babosdöbréte 8983 Petőfi utca 8.Település története
az iratokból régmúltra nyúlik vissza:Első említése már 1128-ban ismert. Ekkor, 1229-ban és 1468 Debrete, 1470 Babosdebrethe. A szláv bob = bab közszóból -s képzővel alkotott személynév került előtagként az eredetileg Döbrete helynév elé.
A zalai vár földje volt, amelyet 1274-ben cserélt el IV. László, egy Kebele nevű földért. Nemesek lakták, leginkább a Debretei család 3 ága, akik 1366-ban osztozkodtak meg az itteni birtokaikon. 1457-ben kápolnás hely, de a török idők után nincs temploma. Az 1500-as években gyakran voltak birtokháborítási perek, illetve gyakran van arról hír, hogy döbréteiek a török fogságában vannak és kiszabadításuk súlyos nehézséget jelent az otthon maradottaknak. Az 1690-es úrbéri összeírás szerint "Döbritte puszta falu, a milleyiek bírják, a birtoklás joga tisztázásra vár". 1728-ban a Rosás család vette meg. Ebben az időben egyházilag Milej filiája. Ki több, ki kevesebb szolgálattal tartozott. Robotolni sem kellett. Az uraság erdejében makkoltattak és tűzifát gyűjthettek. Kilencedet és tizedet nem fizettek, szabad menetelűek voltak.
1778-ban 171 hívővel a mileji plébániához tartozik, 1795-ben az akkor alakult nagylengyeli plébánia filiája lett. 1828-ban 20 házból állott és 158 lakosa volt, az ebből az évből származó összeírás szerint a földet két nyomásban művelik, az egyik részben búzát, rozsot, zabot és kukoricát vetnek, a másik részt parlagon hagyják. 1851-ben több köznemes birtok. Az 1925-ös Közigazgatási Útmutató részletesen bemutatja az állapotokat. Minden szempontból Nagylengyelhez tartozik. Új temploma 1933-34-ben épült. Ugyanakkor saját iskolája van 1886 óta, 2 tantermes 3 tanerős. Az 1945-ös földreform után a birtokviszonyok módosultak. 1948-ban 8 osztályossá alakítják az iskoláját, két tanítóval oldották meg a nehéz feladatot.
Külterületként Babosdöbrétéhez tartozott az 1949-es népszámláláskor: Kökényesmindszent, Rám, Árkosházapuszta, Csonttető, Kőhegy, Tordahegy, Újvaspuszta is. 1960-as statisztika alapján a faluban a termelőszövetkezet 31 taggal, és 245 kh földdel bírt. Ekkor egy kis 40 férőhelyes mozival és párszáz kötetes könyvtárral is rendelkezett. A Göcseji Úttörő Tsz-ben 1965-ben már 233 fő tag volt, s 969 kh-on gazdálkodott. Egyháza 1946 óta önálló lelkészség. A zalaegerszegi esperesi kerülethez tartozik. 1967-ben készült el az új lelkészlakás.
Statisztikai adatai
Területe: | 1252 hektár | ||
KSH-kód: | 21263 | ||
Jogállás: | Község | ||
Régió: | Nyugat-Dunántúl | ||
Megye: | Zala | ||
Kistérség neve (kódja): | Zalaegerszegi (5005) | ||
Kistérség székhelye: | Zalaegerszeg | ||
Körjegyzőségi kód: | 6 | ||
Körjegyzőség székhelye: | Babosdöbréte | ||
Lakosainak száma: | 535 | ||
Távhívó körzetszám: | 92 | ||
Vasútállomás: | Zalaegerszeg (9,0 km) | ||
Autóbusz-állomás: | Babosdöbréte (0,0 km) | ||
A helység lakóinak nemzetiségi kötődése 2001-ben: |
magyar: 100,0% | ||
A helység lakóinak vallási összetétele 2001-ben: |
római katolikus: 95,7%; református: 1,0%; evangélikus: 0,8%; nem tartozik egyházhoz, felekezethez: 1,6%; ismeretlen, nem válaszolt: 0,6% |