{jcomments off}Az Országgyűlés – 57/2000. (VI. 16.) OGY határozatával -
a helyi önkormányzati rendszer létrejöttének tízedik évfordulója tiszteletére szeptember 30-át,
az első helyhatósági választások napját a Helyi Önkormányzatok Napjává nyilvánította.
Huszonegy esztendővel ezelőtt, 1990. szeptember 30-án lépett hatályba a helyi önkormányzatokról szóló törvény és került sor az önkormányzati képviselők és polgármesterek szabad választására Magyarországon. A tanácsrendszert felváltó új önkormányzati rendszer elsődlegesen a kisebb települések számára jelentett új helyzetet és lehetőségeket azáltal, hogy a települések lakói saját kezükbe vehették a helyi közösség ügyeinek szervezését, fejlesztését és intézését.
A zömében kistelepülések „felszabadulása” természetesen jelentősen hatott a volt székhelyközségekre és az egész rendszerre. Az önállóság élménye vitathatatlanul segítette a kistelepülések újra éledését, fejlődését, régi-új értékek szabadultak fel és közösségi együttműködéseknek új sokszínű formái, szerveződései jöttek létre. Az új rendszer eredményeként a helyi önkormányzatok biztosították a közösségek számára a közszolgáltatások széles körét a közoktatásban, az egészségügyben, a szociális ellátásban éppúgy, mint az infrastrukturális szolgáltatásoknál, a víz-és csatorna ellátás és hulladékgazdálkodás, a településüzemeltetés területén.
Magyarországon széles felelősségű és jelentős önrendelkezési joggal rendelkező önkormányzatok sokasága tevékenykedik sikeresen és a közösségek sokszínű önszerveződései, a helyi demokrácia kiépülése erősítették az önkormányzást. Természetesen, mint minden szervesen működő rendszer, így az önkormányzati szféra is számtalan nehézséggel, működési zavarral küzd. Különösen a gazdasági válság óta vált nyilvánvalóvá, hogy az önkormányzatok jelentős részének a belső tartalékai kimerültek. A központi állami támogatás mértékének folyamatos csökkenése mellett az elmúlt években jelentősen csökkent az önkormányzatok saját bevételének mértéke is, mivel mind a lakosság, mind a gazdaság szereplő adóztatásának növelésére nincsen reális lehetőség. Az önkormányzati rendszer átalakításának szükségessége elkerülhetetlen, mivel a jelenlegi feladat-hatáskör megosztás és a hozzá kapcsolódó finanszírozás hosszútávon már nem tartható fenn.
A második Orbán kormány az alkotmányozási folyamat részeként eldöntötte, hogy sarkalatos szabályként új önkormányzati törvényként alkot, amelynek folyamata megkezdődött. Az állam és az önkormányzatok, valamint az önkormányzatok egymás közötti feladat és felelősség megosztás ügyében jelentős átrendezésre kerül sor, növekszik az állami felelősségvállalás, ugyanakkor hangsúlyosabbá válik az önkormányzatok településüzemeltetési feladatköre. Az átalakulás a 2014-es önkormányzati választásokkal válik majd teljessé és ekkortól – Magyarország Alaptörvénye értelmében - a polgármestereket és az önkormányzat képviselőket már ötéves ciklusokra fogják választani. A várható változásokról természetesen a TÖOSZ a tag önkormányzatait folyamatosan tájékoztatni fogja és mindent megtesz annak érdekében, hogy az átalakulást követően az önkormányzatiság erősödjön, a lakosság közszolgáltatásokkal történő ellátása kiegyensúlyozott és igazságos legyen.
Huszonegy esztendővel ezelőtt, 1990. szeptember 30-án lépett hatályba a helyi önkormányzatokról szóló törvény és került sor az önkormányzati képviselők és polgármesterek szabad választására Magyarországon. A tanácsrendszert felváltó új önkormányzati rendszer elsődlegesen a kisebb települések számára jelentett új helyzetet és lehetőségeket azáltal, hogy a települések lakói saját kezükbe vehették a helyi közösség ügyeinek szervezését, fejlesztését és intézését.
A zömében kistelepülések „felszabadulása” természetesen jelentősen hatott a volt székhelyközségekre és az egész rendszerre. Az önállóság élménye vitathatatlanul segítette a kistelepülések újra éledését, fejlődését, régi-új értékek szabadultak fel és közösségi együttműködéseknek új sokszínű formái, szerveződései jöttek létre. Az új rendszer eredményeként a helyi önkormányzatok biztosították a közösségek számára a közszolgáltatások széles körét a közoktatásban, az egészségügyben, a szociális ellátásban éppúgy, mint az infrastrukturális szolgáltatásoknál, a víz-és csatorna ellátás és hulladékgazdálkodás, a településüzemeltetés területén.
Magyarországon széles felelősségű és jelentős önrendelkezési joggal rendelkező önkormányzatok sokasága tevékenykedik sikeresen és a közösségek sokszínű önszerveződései, a helyi demokrácia kiépülése erősítették az önkormányzást. Természetesen, mint minden szervesen működő rendszer, így az önkormányzati szféra is számtalan nehézséggel, működési zavarral küzd. Különösen a gazdasági válság óta vált nyilvánvalóvá, hogy az önkormányzatok jelentős részének a belső tartalékai kimerültek. A központi állami támogatás mértékének folyamatos csökkenése mellett az elmúlt években jelentősen csökkent az önkormányzatok saját bevételének mértéke is, mivel mind a lakosság, mind a gazdaság szereplő adóztatásának növelésére nincsen reális lehetőség. Az önkormányzati rendszer átalakításának szükségessége elkerülhetetlen, mivel a jelenlegi feladat-hatáskör megosztás és a hozzá kapcsolódó finanszírozás hosszútávon már nem tartható fenn.
A második Orbán kormány az alkotmányozási folyamat részeként eldöntötte, hogy sarkalatos szabályként új önkormányzati törvényként alkot, amelynek folyamata megkezdődött. Az állam és az önkormányzatok, valamint az önkormányzatok egymás közötti feladat és felelősség megosztás ügyében jelentős átrendezésre kerül sor, növekszik az állami felelősségvállalás, ugyanakkor hangsúlyosabbá válik az önkormányzatok településüzemeltetési feladatköre. Az átalakulás a 2014-es önkormányzati választásokkal válik majd teljessé és ekkortól – Magyarország Alaptörvénye értelmében - a polgármestereket és az önkormányzat képviselőket már ötéves ciklusokra fogják választani. A várható változásokról természetesen a TÖOSZ a tag önkormányzatait folyamatosan tájékoztatni fogja és mindent megtesz annak érdekében, hogy az átalakulást követően az önkormányzatiság erősödjön, a lakosság közszolgáltatásokkal történő ellátása kiegyensúlyozott és igazságos legyen.
