Babosdöbréte Község Önkormányzat Képviselő-testüleének
8/2006. ( X. 05.) Önkormányzati
RENDELETE
A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATRÓL
(egységes szerkezetben a 9/2008.(XI.14.) önkormányzati rendelet, a 9/2009. (XI.14.) önkormányzati rendelet, 7/2010. (X.13.) önkormányzati rendelet, 10/2012. (V.07.) önkormányzati rendelet módosításaival)
Bevezető rész
Babosdöbréte község Önkormányzata önállóan, szabadon, demokratikus módon, széleskörű nyilvánosságot teremtve intézi a község ügyeit, gyakorolja az önkormányzati jogokat, gondoskodik a helyi közszolgáltatásokról, a helyi közhatalom önkormányzati típusú gyakorlásáról.
Az önkormányzat, annak választott testülete, bizottságai, tisztségviselői és hivatala, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban: Ötv.), valamint a jelen rendelet alapján működnek.
1. § (1) Az önkormányzat elnevezése: Babosdöbréte Község Önkormányzata
(2) Az önkormányzat képviselő-testülete: Babosdöbréte Község Önkormányzata Képviselő-testülete
(3) Az önkormányzat hivatala: Babosdöbréte, Böde és Hottó Községek Körjegyzősége / a továbbiakban Körjegyzőség/
(4) Az önkormányzat székhelye : Babosdöbréte Petőfi út 8.szám
(5) Az önkormányzat illetékességi területe: Babosdöbréte község közigazgatási területe.
2. § (1) Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a pecsét.
(2) Az önkormányzat képviselő-testülete a címerének és zászlajának leírására, valamint az azok használatának rendjére vonatkozó szabályokat külön rendeletben állapítja meg.
3. § (1) Babosdöbréte község bélyegzője kör alakú, középen a Magyar Köztársaság címerének méretarányos, vonalas rajzával, körülötte az önkormányzat elnevezésével.
(2) A községi körbélyegző használatára a polgármester, az alpolgármester, a körjegyző, aljegyző és a polgármester eseti írásbeli felhatalmazása alapján önkormányzati képviselő jogosult önkormányzati ügyekben.
4. § (1) A képviselő-testület létszáma 5 fő.
(2) A képviselő-testület tagjainak névsorát jelen rendelet 1. melléklete tartalmazza.
I. fejezet
A helyi önkormányzás általános szabályai
Az önkormányzati jogok
5. § Az önkormányzat olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét.
6. § (1) A képviselő-testület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a helyi társadalom- és gazdaságszervező munkában, ezek fejlesztésében a kölcsönös érdekek alapján együttműködik a településsel közigazgatásilag határos településekkel a megyei képviselő-testülettel, a közös feladatokban való együttműködés előkészítésére és összehangolására az egyeztető bizottságba tagokat választ.
(2) A Képviselő-Testület együttműködhet a vonzáskörzetébe tartozó települések képviselő-testületeivel hatósági igazgatási és intézményi társulás formájában.
II. fejezet
A képviselő-testület feladata és hatásköre
7. § (1) A községi önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében különösen:
a) településrendezés és településfejlesztés,
b) az épített és természeti környezet védelme,
c) lakásgazdálkodás,
d) vízrendezés, csapadékvíz-elvezetés és csatornázás,
e) a köztemető fenntartása,
f) a helyi közutak és közterületek fenntartása,
g) a helyi közlekedés biztosítása,
h) a köztisztaság és településtisztaság biztosítása,
i) gondoskodás a helyi tűzvédelemről,
j) foglalkoztatási gondok enyhítése, a tartós munkanélküliség kezelése,
k) gondoskodás az óvodáról, az alapfokú nevelésről, oktatásról, az egészségügyi és szociális ellátásról, valamint a gyermek- és ifjúsági feladatokról,
l) közösségi tér biztosítása,
m) a közművelődési, tudományos, művészeti tevékenység és a sport támogatása,
n) a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesítése,
o) az egészséges életmód közösségi feltételeinek biztosítása,
(2) A községi önkormányzat törvény alapján köteles gondoskodni különösen:
a) az egészséges ivóvízellátásról,
b) az óvodai nevelésről, az általános iskolai oktatásról és nevelésről,
c) az egészségügyi és szociális ellátásról,
d) a közvilágításról,
e) a helyi közutak és köztemető fenntartásáról,
f) a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének biztosításáról,
g) a testnevelési és sportfejlesztési célkitűzések és feladatok meghatározásáról,
h) a tulajdonát képező sportlétesítmény fenntartásáról és működtetéséről,
i) a hulladékkezelési közszolgáltatás szervezéséről, fenntartásáról,
j) a települési környezetvédelmi feladatok ellátásáról.
(3) A községi önkormányzat a törvényben meghatározott kötelező feladatain túlmenően önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe. Az önkormányzat az önként vállalt feladatokról a lakosság igényei alapján, anyagi lehetőségeitől függően dönt. A feladat ellátásának mértékét és módját a feladatvállalást tartalmazó döntésében, külön önkormányzati rendeletben vagy határozatban, esetenként határozza meg, A feladatra jutó anyagi eszközöket a mindenkori költségvetési rendelet tartalmazza. A döntés során figyelembe veszi a lakosság bármely módon – így különösen közmeghallgatáson, tisztségviselői fogadóórán, illetve civil szervezetek közvetítésével – közölt igényeit, javaslatait. A községi önkormányzat helyi közszolgáltatások körében önként vállalt feladatai különösen:
a) a szociális és gyermekvédelmi ellátásokról szóló önkormányzati rendeleteiben meghatározott, önkéntes feladatvállalás útján nyújtott ellátások biztosítása;
b megállapodás alapján közreműködés az ifjúsági bűnmegelőzés hatékonyságának fejlesztésében,
c) külön önkormányzati rendeletek és határozatok alapján a felsőoktatásban tanulók támogatása, a munkaerőpiacon történő elhelyezkedésük segítése,
d) képviselő-testületi határozatok alapján kulturális egyesületek, alapítványok, civil szervezetek támogatása;
e) a településfejlesztés keretében külön határozatok és a mindenkori költségvetési rendeletben meghatározottak szerint önkormányzati beruházások megvalósítása;
f) újszülöttek, fiatal párok és alacsony nyugdíjjal rendelkezők támogatása;
g) helyi rendezvényekre, létesítményekbe történő kedvezményes belépés biztosítása.
(4) A képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a) önkormányzati rendelet alkotása,
b) az önkormányzat szervezetének kialakítása és működésének meghatározása,
c) törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés és megbízás, amely magában foglalja a felmentés és a megbízás visszavonásának jogát is,
d) helyi népszavazás kiírása,
e) az önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek meghatározása, használatuk szabályozása, díszpolgári cím adományozása,
f) a gazdasági program, a költségvetés megállapítása, módosítása és döntés a végrehajtásukról szóló beszámoló elfogadásáról,
g) helyi adó megállapítása,
h) a településrendezési terv jóváhagyása,
i) közösségi célú alapítvány és alapítványi forrás átvétele és átadása,
j) önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, érdekképviseleti szervhez való csatlakozás,
k) megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervhez való csatlakozás,
l) önkormányzati intézmény, gazdasági társaság alapítása vagy szövetkezet alapításának kezdeményezése,
m) közterület elnevezése, emlékmű és köztéri szobor állítása,
n) eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál,
o) állásfoglalás megyei önkormányzati intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a községet is érinti,
p) véleménynyilvánítás olyan ügyekben, amelyben a törvény az önkormányzat álláspontjának kikérését írja elő,
q) amit törvény a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal,
(5) A képviselő-testület az önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó, települési szilárdhulladék-kezelési közszolgáltatás ellátására irányuló feladatkörét, valamint a települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatás regionális szintű végzése céljából – gazdálkodó szervezet alapítására és vezetőjének kinevezésére irányuló hatáskörét, - az Ötv. 10§ (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján – a Nyugat-Balaton és Zala folyó medence nagytérségi települési szilárd hulladékai kezelésének korszerű megoldására létrehozott Önkormányzati Társulásra – a továbbiakban Társulás – ruházza át. Az önkormányzati közfeladat átruházása, a települési szilárdhulladékkezelési közszolgáltatás ellátására irányuló, már meglévő helyi közszolgál-tatói szerződéseket, azok hatálya alatt nem érinti. A Társulás a települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatás regionálisszintű végzése céljából kizárólag egyszemélyes gazdasági társaságot alapíthat. A Társulás által a települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatás regionális szintű végzése céljából alapítandó egyszemélyes gazdasági társaság, további gazdálkodó szervezet nem alapíthat és gazdálkodó szervezetben részesedést nem szerezhet. A Társulás kizárólagos tulajdonában álló, egyszemélyes gazdasági társaság alapítására és működésére, a gazdasági társaságokra vonatkozó általános szabályok mellett az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 95-95/A. §-ai az irányadók.
(6) A képviselő-testület a Zalaegerszeg és környéke csatornahálózat és szennyvíztisztítótelep fejlesztésére létrehozására Önkormányzati társulás /a to-vábbiakban Önkormányzati Társulás/ célját képező projekt keretében, kizárólag a Kohéziós Alap támogatásával létrejött vagyon- és eszközrendszerre kapcsolatban, a projekt által érintett működési /szolgáltatási/ területen az önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó csatornázás helyi megoldása, valamint a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. tv. 4. § (1) a. b. pontjában, illetve a (2) bekezdés b. c. pontjában meghatározott önkormányzati közszolgáltatási feladatokat az Önkormányzati Társulásra ruházza át.
III. fejezet
A képviselő-testület működése
8. § (1) A képviselő-testület éves munkaterv alapján működik.
A munkatervi javaslatot a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.
(2) A munkaterv tartalmazza a testületi ülések tervezett időpontját, napirendjét, a napirendi pontok előadóit,
(3) A polgármester biztosítja a képviselő-testület és a bizottság munkatervei közötti összhang megteremtését, továbbá tájékoztatást ad a munkatervbe nem került javaslatokról.
9. § A munkaterv összeállításához minden év november 15-ig javaslatot kell kérni:
a) a képviselő-testület tagjaitól,
b) a képviselő-testület bizottságától,
c) a körjegyzőtől,
d) az aljegyzőtől,
e) a képviselő-testülettel megállapodás alapján együttműködő szervektől.
A képviselő-testület ülése
10. § (1) A Képviselő-Testület szükség szerint, de évente legalább 6 ülést tart.
(2) A képviselő-testület ülésére a képviselőkön kívül tanácskozási joggal meg kell hívni:
a) az illetékes országgyűlési képviselőt,
b) a község civil szervezeteinek képviselőit,
c) a körjegyzőt,
d) az aljegyzőt,
e) a bizottsági előterjesztésnél a bizottság nem képviselő tagjait,
f) a napirendi pontok tárgya szerint illetékes szerv képviselőjét, valamint az érintett magánszemélyt,
(3) A tanácskozási joggal meghívottak a napirendi ponthoz egy alkalommal, legfeljebb három percig szólhatnak hozzá.
11. § (1) A meghívót és az írásos előterjesztéseket a polgármester az ülés előtt legalább öt nappal küldi ki.
(2) A meghívó tartalmazza a képviselő-testület ülésének helyét és idejét, a javasolt napirendi pontokat és a napirendi pontok előterjesztőit.
(3) A munkatervben szereplő és a soron következő képviselő-testületi ülés előkészítésekor javasolt napirendi pontokat a napirendi javaslatban fel kell tüntetni. Az (1) bekezdés szerinti további napirendi javaslatokról a polgármester a képviselő-testületet – a napirend megszavazása előtt – tájékoztatja.
(4) A meghívón a javasolt napirendi pontokat a következő sorrendben kell feltüntetni:
a) a jóváhagyott költségvetés módosítását érintő előterjesztések,
b) rendeletek,
c) vagyoni ügyek,
d) testületi hatáskörbe tartozó egyedi ügyek,
e) az interpellációs bejelentésekre válasz,
f) egyebek
g) jelentés a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról,
h) zárt ülés tartását igénylő ügyek,
E sorrendtől a polgármester indokolt esetben eltérhet.
12. § (1) A polgármester indokolt esetben rendkívüli ülést hívhat össze. A bizottság vagy a képviselők legalább egynegyedének írásbeli kezdeményezésére a polgármester rendkívüli ülést hív össze 8 napon belül lehetőleg a javasolt, de legkésőbb a kezdeményezés benyújtásától számított tizenöt napon belüli időpontra. A kezdeményezők az összehívás indokát, a javasolt időpontot és napirendet kötelesek megjelölni és az írásos előterjesztést elkészíteni.
(2) Rendkívüli ülés összehívása esetén az összehívásra vonatkozó formai követelmények mellőzhetők.
13. § A képviselő-testület ülésének időpontjáról, helyéről és tervezett napirendjéről a polgármester legalább három nappal az ülés előtt a helyben szokásos módon értesíti a lakosságot.
14. § (1) Az előterjesztéseket elsősorban írásban kell elkészíteni. A képviselő-testület napirendjébe önálló napirendi pontként felvehető:
a) a rendelettervezet,
b) a határozati javaslat,
c) a jelentés,
d) a tájékoztató,
e) az interpellációk és kérdések,
f) egyebek.
(2) A rendelettervezetet minden esetben, a határozati javaslatot - ha az előterjesztés írásban történik - írásban kell előterjeszteni.
(3) Az írásbeli előterjesztés főbb elemei:
a) az előterjesztő megjelölése,
b) a tárgy pontos megnevezése,
c) az előkészítésben részt vevő bizottság és más szervezetek megnevezése,
d) ha a témakör már korábban is szerepelt napirenden, az erre történő utalás,
e) a határozati javaslat ezen túlmenően tartalmazza a határozat tervezetét – esetleg több változatban is -, felelősét és a végrehajtás határidejét.
(4) Előterjesztés benyújtására jogosultak:
a) a polgármester,
b) az alpolgármester,
c) a képviselő-testület tagjai,
d) a bizottság,
e) a körjegyző, aljegyző,
f) a polgármester vagy a képviselő-testület által felkért személy vagy szervezet.
(5) A képviselő-testület hatáskörébe tartozó kinevezés előkészítésére bizottságot hozhat létre.. Az előkészítés során a jelölteket, pályázókat a bizottság meghallgathatja, több pályázó esetén sorrendet állíthat fel. A javaslatot a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.
A képviselő-testület ülésének vezetése
15. § (1) A képviselő-testület ülései – a zárt ülés kivételével - nyilvánosak. A hallgatóság a képviselőknek fenntartott helyen kívül foglal helyet. Az ülés rendjének zavarása esetén az elnök a hallgatóságot vagy annak egy részét az ülésről kiutasíthatja.
(2)A képviselő-testület
a) zárt ülést tart választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele; továbbá önkormányzati, hatósági, összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás tárgyalásakor
b) zárt ülést rendelhet el az önkormányzat vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene. Ebben az esetben zárt ülésről a képviselő vagy az előterjesztő javaslatára minősített többséggel dönt a képviselő-testület.
(3) Zárt ülésen a települési képviselők, a körjegyző, az aljegyző, valamint a napirendi pont tárgyalására meghívottak vehetnek részt. Zárt ülésen jelen lehetnek a jegyzőkönyv elkészítéséért felelős hivatali dolgozók. A zárt ülésen részt vehet továbbá az, akit erre törvény feljogosít.
(4) A zárt ülés határozatairól - ha azok közzététele személyiségi jogot nem sért - a polgármester vagy az általa megbízott személy ad tájékoztatást.
(5) A zárt ülés jegyzőkönyvébe a képviselők, valamint a törvényességi ellenőrzést ellátók tekinthetnek be. A zárt ülésre meghívottak, illetve az azon résztvevők is betekinthetnek a zárt ülés jegyzőkönyvének azon részébe, melyre meghívást kaptak vagy melyen részt vettek.
16. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, távollétében az alpolgármester vezeti. Akadályoztatásuk vagy érintettségük esetén a képviselő-testületet ülését a korelnök vezeti. (A továbbiakban: levezető elnök.) A tanácskozás rendjének fenntartása a levezető elnök feladata.
(2) Az ülés megnyitásakor, valamint határozathozatal előtt a levezető elnök számszerűen megállapítja a határozatképességet, melyet az ülés teljes időszaka alatt köteles figyelemmel kísérni. Az ülés akkor határozatképes, ha a képviselőknek több mint fele jelen van. Ha a képviselő-testület nem határozatképes, az elnök megkísérli a határozatképesség helyreállítását. Ha ez nem vezet eredményre, az elnök megállapítja a hiányzó képviselők névsorát, és az ülést határozott időtartamra felfüggeszti. Ha ennek letelte után sem válik határozatképessé a képviselő-testület, akkor az ülést berekeszti.
(3) A levezető elnök az ülés vezetése körében
a) jelentkezés sorrendjében szót ad,
b) azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, felszólítja, hogy térjen a tárgyra, egyidejűleg figyelmezteti az eredménytelen felszólítás következményeire,
c) azt a hozzászólót, aki az üléshez nem illő, vagy a képviselő-testület tekintélyét, illetőleg másokat sértő kijelentést tesz, vagy kifejezést használ, felszólítja, hogy tartózkodjék ettől,
d) rendre utasítja azt a hozzászólót, aki a tanácskozás rendjére és a szavazásra vonatkozó szabályokat megszegi, valamint a hozzászólásra rendelkezésre álló időkeretet túllépi, egyidejűleg figyelmezteti az esetleges második rendre utasítás következményeire,
e) egyidejűleg megvonja a szót attól a felszólalótól, akit beszéde során harmadszor szólít fel arra, hogy térjen a tárgyra vagy másodszor utasít rendre. Akitől a szót megvonták, ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra,
f) javasolhatja napirendi pontok összevont tárgyalását,
g) kezdeményezheti a vita lezárását,
h) szünetet rendelhet el,
i) a hallgatóság soraiból kiutasíthatja azt, aki a képviselő-testülettel szemben méltatlan magatartást tanúsít,
j) tartós rendzavarás miatt felfüggesztheti az ülést.
(4) A határozatképtelenség miatt elmaradt képviselő-testület ülését a polgármester az összehívásra vonatkozó formai követelmények mellőzésével nyolc napon belüli időpontra újból összehívja.
(5) Az előző bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni akkor is, ha az ülés menet közben válik határozatképtelenné.
17. § (1) Az elnök javaslatot tesz az ülés napirendjére, melyhez a képviselők és a körjegyző módosító indítványt terjeszthetnek elő. A napirendről a képviselő-testület vita nélkül határoz.
(2) Az ülés során indokolt esetben az elnök indítványára a képviselő-testület a napirendi pontok tárgyalási sorrendjét módosíthatja. A napirendi pontok tárgyalási sorrendjének módosításáról a képviselő-testület vita nélkül határoz.
18. § (1) A polgármester szóban, vagy írásban tájékoztatást ad a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, és az "Egyebek" napirendi pont keretében szóban vagy írásban az előző ülést követően tett fontosabb intézkedésekről, valamint az átruházott hatáskörben hozott döntésekről.
(2) Minősített többség szükséges a képviselő-testület által az ismételt tárgyalás igénye nélkül határozathozatallal lezárt ügyek napirendre tűzéséhez, illetve tárgyalásához.
(3) A minősített többséghez a megválasztott képviselők több mint felének a szavazata szükséges.
(4) A polgármester az egyes előterjesztésekről külön-külön nyit vitát.
(5) Az írásbeli előterjesztést az előadó a vita előtt szóban kiegészítheti.
(6) A hozzászólás időtartama legfeljebb öt perc, ismételt hozzászólás esetén három perc. További hozzászólást - legfeljebb egy percben - csak a levezető elnök engedélyezhet.
(7) A vita lezárása után a napirendi pont előadója válaszol a hozzászólásokra, összefoglalja a vitában elhangzottakat és módosíthatja határozati javaslatát. Ha a módosítás olyat is tartalmaz, amire módosító javaslat nem hangzott el a vita során, a levezető elnök újból megnyitja a vitát. Ha bizottság az előterjesztő, akkor annak képviselője a határozati javaslatot nem módosíthatja.
(8) Az előterjesztést az előterjesztő visszavonhatja.
(9) Az elnök az összefoglaló után az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Előbb a vitában elhangzott módosító indítványokról, majd a határozati javaslat egészéről dönt a képviselő-testület.
(10) Ha a körjegyző törvényességi észrevételt kíván tenni, neki az elnök a szavazás előtt szót ad.
19. § (1) A képviselő eljárási kérdésben legfeljebb egy percben, egy napirendi pont tárgyalása során egyszer, soron kívül ügyrendi javaslatot terjeszthet elő,.
(2) A képviselő-testület - képviselői javaslatra - előzetesen vagy a napirend tárgyalása közben bármely napirendi pont időkeretben történő tárgyalását határozhatja el. Az erre vonatkozó javaslat ügyrendi javaslatnak minősül.
(3) Bármely képviselő kérésére a levezető elnök – a napirendi pont tárgyalása közben – egy alkalommal tárgyalási szünetet rendelhet el. A szünet időtartama - az elnök döntésétől függően - legfeljebb 15 perc lehet. Tárgyalási szünet elrendelését minden képviselőt ülésenként egy alkalommal kérheti.
Határozathozatal
20. § (1) Határozathozatal során a szavazásra feltett kérdésekről külön-külön kell szavazni. A szavazás eredményének megállapításánál a szavazásban részt nem vevő képviselőt - a kizárt képviselőt kivéve - távollevőnek kell tekinteni.
(2) Először a módosító indítványokról kell szavazni, majd az alternatív javaslatokról és ezt követően kerül sor a végszavazásra.
(3) Ha a határozati javaslatnak több pontja van, azokról külön egyenként vagy együttesen lehet szavazni. Ha a határozat egyes pontjairól külön történik szavazás, ez esetben a végszavazás mellőzhető.
(4) A rendelettervezet szavazása során a módosító indítványok elfogadásához egyszerű többség elég, minősített többség a végszavazás során szükséges.
(5) Kettőnél több döntési lehetőség esetén
a) ha az (1) bekezdés szerint egyik javaslat sem kapta meg a szükséges többséget vagy több is megkapta, második fordulót kell elrendelni,
b) a második fordulóban a két legtöbb szavazatot kapott alternatíváról kell szavazni,
c) a második fordulóban a több szavazatot kapott javaslatot kell elfogadottnak tekinteni. Ha ismételten azonos számú szavazatot kapott mindkét javaslat, az előterjesztést le kell venni napirendről.
d) Ha valamelyik javaslat megkapta a szükséges többséget a második fordulóban, a másikról nem kell szavazni.
(6) Ha a képviselő-testület a határozati javaslaton belül több javaslatot fogadhat el és egyik javaslat sem, vagy a lehetségesnél több javaslat is megkapta a szükséges többséget, második fordulót kell elrendelni, amelyben
ha egyik javaslat sem kapta meg a szükséges többséget, akkor az elfogadható számú, legtöbb szavazatot kapott javaslatokról kell szavazni és a szükséges többséget kapott javaslatokat kell elfogadottnak tekinteni
ha a lehetségesnél több javaslat is megkapta a szükséges többséget valamennyiről kell szavazni, és a szükséges többséget kapott javaslatokat kell elfogadottnak tekinteni
(7) Ha a (6) bekezdés b) pontja szerinti szavazás esetén a második fordulóban az elfogadható számú javaslatnál több is megkapta a szükséges többséget, akkor az elfogadható számú, legtöbb szavazatot kapott javaslatokat kell elfogadottnak tekinteni.
21. § (1) A képviselő-testület nyílt szavazással vagy titkos szavazással hozza meg döntését.
(2) A nyílt szavazás kézfelemeléssel, vagy név szerinti szavazással történik.
(3) Titkos szavazásra a képviselő-testület eseti döntése alapján kerülhet sor a 15. § (2) bekezdésben meghatározott ügyekben. A titkos szavazást az Ügyrendi és Vagyon Nyilatkozatkezelő Bizottság tagjai bonyolítják le, urna és szavazólap felhasználásával. A szavazás eredményének megállapításáról külön jegyzőkönyv készül.
(4) Név szerinti szavazás elrendeléséről a képviselő-testület esetenként dönt. A név szerinti szavazás során a körjegyző egyenként olvassa a települési képviselők nevét, akik igennel, nemmel vagy “tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A szavazás eredményét a jegyzőkönyvben külön rögzíteni kell.
22. § (1) A képviselő-testületi határozat tartalmi elemei:
a) a döntés szöveges része,
b) a végrehajtás határideje,
c) a végrehajtásért felelős személy megjelölése,
(2) A képviselő-testület alakszerű határozat nélkül a szavazati arány rögzítésével dönt:
a) a feladat meghatározást nem tartalmazó előterjesztések elfogadásáról;
b) önkormányzati rendelet alkotásáról, módosításáról;
c) interpellációra adott válasz elfogadásáról, ha azt az interpelláló képviselő nem fogadta el;
d) a napirend elfogadásáról.
(3) A képviselő-testület rendeleteit és határozatait a helyben szokásos módon kell kihirdetni, valamint a Körjegyzőség hirdetőtáblájára legalább tíz napra ki kell függeszteni. A személyi kérdésekben hozott döntést csak az érintett hozzájárulásával lehet kifüggeszteni, ha az személyiségi jogot nem sért.
Önkormányzati rendeletalkotás
23. § A képviselő-testület rendeletet alkothat a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján annak végrehajtására.
24. §. A rendelet alkotását kezdeményezheti a képviselő-testület tagja, bizottsága, a körjegyző és az aljegyző.
25. § (1) Rendelettervezetet a polgármester, az alpolgármester a képviselő-testület tagja, bizottsága, a körjegyző és az aljegyző terjeszthet elő.
(2) A rendelettervezethez indokolást kell fűzni. Az előterjesztésben be kell mutatni azokat a társadalmi, gazdasági és szakmai körülményeket, amelyek a javasolt szabályozást szükségessé teszik, továbbá ismertetni kell a jogi megoldás szempontjait. Ha a rendelettervezet rendeletet kíván módosítani vagy hatályon kívül helyezni, a címben ezt jelezni kell.
(3) A képviselő-testület rendeleteinek jelzése:
Babosdöbréte Község Önkormányzata Képviselő-Testületének .../..... (...) számú önkormányzati rendelete.
A zárójelben a kihirdetés időpontjaként a rendelet kihirdetésének hónapját és napját kell feltüntetni.
(4) A képviselő-testület határozatainak jelzése:
Babosdöbréte Község Képviselő-testületének .../..... önkormányzati határozata.
26. § (1) A rendeletek kihirdetéséről a körjegyző gondoskodik a hirdetőtáblán történő kifüggesztés útján.
(2) A képviselő-testület rendeleteinek folyamatos felülvizsgálatáról a körjegyző gondoskodik.
Kérdés, interpelláció
27. § (1) A képviselők a testületi ülésen önkormányzati ügyekben a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a körjegyzőhöz, a bizottság elnökéhez interpellációt intézhetnek. Az interpelláció olyan felszólalás, melynek tárgya szoros kapcsolatban kell, hogy álljon az önkormányzat hatáskörének ellátásával, illetőleg annak valamely - az önkormányzat irányítása alá tartozó - szervezet hatáskörébe kell tartoznia.
(2) Az interpelláló képviselő az interpellációt legfeljebb három percben szóban adja elő.
(3) Az interpellált az interpellációra legfeljebb öt percben válaszol.
(4) Az interpelláló képviselő legfeljebb kettő percben nyilatkozik, hogy a választ elfogadja-e vagy sem. Ha a választ nem fogadja el, a képviselő-testület vita nélkül szavaz arról, hogy az interpellációra adott választ elfogadja-e.
(5) Ha az interpelláció részletesebb vizsgálatot igényel, az interpellált legkésőbb 15 napon belül írásban érdemi választ ad. Az interpellációra legkésőbb a következő képviselő-testületi ülésen kell választ adni. Ha az interpelláló a választ elfogadja és nem kéri annak ismertetését, az interpellált a válasz felolvasásától eltekinthet.
(6) Ha a képviselő-testület az interpellációs választ nem fogadta el, az interpellációval kapcsolatban a következő képviselő-testületi ülésen ismételten foglalkozik a kérdéssel.
(7) Ha az interpellált szerint a képviselő-testület az adott kérdésben korábban előterjesztett interpelláció kapcsán már állást foglalt, amennyiben az ügyben újabb körülmény nem merült fel, nem köteles az interpellációra válaszolni. Vita esetén az Ügyrendi és Vagyon Nyilatkozatkezelő Bizottság véleménye alapján a képviselő-testület vita nélkül dönt arról, hogy az interpellációs felszólalás nem minősül-e ismételt interpellációnak.
(8) Ha az interpellált nincs jelen és az interpellációra adott válasszal mást bízott meg, az interpelláló képviselő dönt arról, hogy a válaszadó személyét elfogadja-e. Ha nem, az interpellációt azon a következő ülésen mondhatja el, amelyen az interpellált jelen van.
(9) Ha az interpelláló két egymást követő ülésen sincs jelen, akkor a válaszadás mellőzhető.
28. § Az interpellációkra, kérdésekre a képviselő-testület ülésén az „ Egyebek” napirendi pont előtt van lehetőség.
29. § A képviselők a testületi ülésen a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a körjegyzőhöz, a bizottságok elnökeihez önkormányzati ügyekben, így különösen az önkormányzat vagy szervei, intézményei feladatkörébe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű ügyekben kérdést intézhetnek A kérdésre az interpellációra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a válasz elfogadásáról a testületnek nem kell szavazni
30. § Az olyan hozzászólást, amelyek nem felel meg a 27. § (1) bekezdésben, valamint a 29.§-ban foglalt feltételeknek, a címzett nem köteles megválaszolni. Vita esetén az Ügyrendi, Pénzügyi és Vagyonnyilatkozat Kezelő Bizottság véleménye alapján a képviselő-testület vita nélkül dönt arról, hogy a hozzászólás interpellációnak, vagy kérdésnek minősül-e.
Jegyzőkönyv
31.§.(1) Képviselő-testület üléséről 2 példányban írásos, valamint 1 példány elektronikus adathordozón rögzített jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza:
a) a megjelent képviselők és meghívottak nevét;
b) a tárgyalt napirendi pontokat;
c) a tanácskozás lényegét;
d) a szavazás számszerű eredményét;
e) a hozott döntéseket;
(2) A képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvhöz csatolni kell a meghívót és mellékleteit, az elfogadott rendeleteket, és a jelenléti ívet. Ha a képviselő hozzászólását írásban nyújtotta be, azt kell mellékelni a jegyzőkönyvhöz.
(3) A képviselő-testület ülésének a jegyzőkönyvéről a körjegyző köteles gondoskodni. A jegyzőkönyvet a polgármester és a körjegyző írja alá .
(4) A képviselő-testületi ülésről készült írásos jegyzőkönyv
a) eredeti példányát a körjegyző kezeli, elhelyezi a körjegyzőség hivatal irattárában;
b) a másik írásos példányt meg kell küldeni 15 napon belül a megyei közigazgatási hivatal vezetőjének
(5) A választópolgárok - a zárt ülés kivételével - betekinthetnek a képviselő-testületi előterjesztésekbe és az ülések jegyzőkönyvébe. A zárt ülésről az (1)-(3) bekezdésben foglaltak szerint külön jegyzőkönyvet kell készíteni . A jegyzőkönyvből az állampolgárok az e rendelet 31. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően csak az érdemi döntést ismerhetik meg.
IV. fejezet
Helyi népszavazás, népi kezdeményezés, közmeghallgatás, községi gyűlés, községrészi tanácskozás
32. § (1) A helyi népszavazást a választópolgárok 25 %-ának kezdeményezése esetén ki kell írni.
(2) A népi kezdeményezést a választópolgárok 10 %-ának kezdeményezése esetén köteles a képviselő-testület napirendre tűzni.
( 3) A kezdeményezések hitelességének vizsgálatáról, az aláírások ellenőrzéséről a Helyi Választási Bizottság gondoskodik.
33. § (1) A közmeghallgatás helyéről, idejéről a lakosságot a képviselő-testület üléseihez hasonló módon, nyolc nappal korábban kell értesíteni.
(2) A lakosság számára lehetővé kell tenni, hogy a kérdéseit a közmeghallgatás előtt írásban vagy öt munkanapon keresztül telefonon is feltehesse.
(3) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.
(4) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül.
34. § (1) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetőleg a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében - az állampolgárok és a társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása céljából - községi gyűlést hívhat össze.
(2) A gyűlés helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a választópolgárokat a helyben szokásos módon kell tájékoztatni a rendezvény előtt legalább 5 nappal.
(3) A gyűlést a polgármester vezeti. Erre meg kell hívni a képviselőket, a körjegyzőt.
(4) A gyűlésről feljegyzés készül, melynek elkészítéséről a körjegyző gondoskodik.
35. § (1) A község egyes összefüggő területén élő állampolgárokat érintő, kiemelkedően fontos településfejlesztési és közszolgáltatási ügyekben - a helyi lakosság véleményének megismerése céljából - községrészi tanácskozás tartható.
(2) A tanácskozás napirendjéről, helyéről és idejéről az állampolgárokat a helyben szokásos módon kell tájékoztatni a rendezvény előtt legalább 5 nappal.
(3) A községrészi tanácskozást a polgármester, vagy az alpolgármester vezeti.
(4) A községrészi tanácskozásról az elhangzott vélemények, javaslatok állásfoglalások lényegét tartalmazó feljegyzés készül, ennek elkészítéséről a tanácskozás vezetője gondoskodik.
III. fejezet
A települési képviselő
A települési képviselő jogai
36. § (1) A települési képviselőt a testületi munkában való részvételhez szükséges időtartamra a munkahelyén fel kell menteni a munkavégzés alól. Az emiatt kiesett jövedelmét a képviselő-testület téríti meg, amelynek alapján a települési képviselő társadalombiztosítási ellátásra is jogosult. A testületi munka alatt értendő a bizottságban való tevékenység is.
(2) A képviselő-testület a képviselők, a bizottsági elnök , valamint a bizottságok nem képviselő tagjai részére megbízatásuk idejére havi tiszteletdíjat állapít meg külön rendeletben.
(3) A tiszteletdíj kifizetéséről a körjegyző gondoskodik minden félévet követő hónap 10-ig.
(4) A képviselő-testületi munkában és a bizottság tevékenységében felróható okból részt nem vevő képviselő, bizottsági tag tiszteletdíja csökkenthető, illetve megvonható a polgármester vagy a bizottság elnökének javaslata alapján. A képviselőnek vagy nem képviselő bizottsági tagnak járó tiszteletdíj összege arányosan csökken, ha a képviselő vagy nem képviselő bizottsági tag a tárgyi félév képviselő-testület ülésein , bizottsági ülésein lefolytatott szavazások egyharmadán bejelentés nélkül nem vesz részt.
(5) A körjegyző köteles a települési képviselőt soron kívül fogadni, a képviselői munkához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést megadni. A képviselő jogosult az önkormányzati ügyeket tartalmazó iratokba betekinteni, azokról jegyzetet, feljegyzést készíteni a hivatalban, a személyes adatok védelmére, az iratvédelemre és iratkezelésre vonatkozó szabályok betartásával.
(6) Az a képviselő, aki a képviselő-testület eseti meghatalmazása alapján jár el, a testület bármely tagja kérésére, menetközben is köteles tájékoztatást adni a feladatokról.
(7) A képviselőnek a képviselő-testület képviseletében vagy megbízásából végzett tevékenységével összefüggő, általa előlegezett, számlával igazolt, szükséges költségét meg kell téríteni. A képviselői költségek kifizetését a polgármester engedélyezi.
A települési képviselő kötelességei
37 § (1) A települési képviselő köteles tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában, a testületi ülésen és bizottsági tagsága esetén, a bizottsági ülésen megjelenni, annak munkájában részt venni.
(2) Írásban vagy szóban előzetesen köteles bejelenteni, ha a képviselő-testület vagy a bizottság ülésén nem tud részt venni, vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van.
(3) Felkérés vagy a képviselő-testület döntése alapján köteles részt venni a képviselő-testület üléseinek előkészítésében, különböző vizsgálatokban, ellenőrzésekben.
(4) Erkölcsi kötelessége bejelenteni, ha valamely ügyben személyesen vagy hozzátartozója útján közvetlenül érdekelt, amely miatt a döntés meghozatalában nem vehet részt. Hozzátartozónak a Ptk. 685. §. b.) pontja szerinti személyek minősülnek.
(5) Köteles a tudomására jutott állami és hivatali titkot megőrizni.
(6) Köteles a közmeghallgatáson részt venni.
IV. fejezet
A képviselő-testület bizottságai
37.§ A képviselő-testület az alábbi bizottságot hozza létre:
Ügyrendi, Pénzügyi és Vagyonnyilatkozatot Kezelő Bizottság 3 fő,
39. § A képviselő-testület az esetenként felmerülő feladatok ellátására ideiglenes (ad hoc) bizottságokat választhat.
40. § (1) A képviselő-testület bizottság kezdeményezésére albizottságot is alakíthat. Az albizottság részére döntési jog és hatáskör nem adható (át nem ruházható).
(2) A bizottság elnöke a bizottság ülésére szakértőt hívhat meg, aki az ülésen tanácskozási joggal vesz részt. Szakértő meghívására - a szakértő személyének megjelölésével vagy anélkül - a bizottság tagjai is tehetnek javaslatot, melyről a bizottság dönt.
(3) A bizottság ügyviteli teendőinek ellátásáról a körjegyző gondoskodik.
A bizottságok működése
41. § (1) A bizottság üléseit az elnök hívja össze. Össze kell hívni a bizottságot a polgármester, vagy a tagok több mint felének a témát is megjelölő indítványára.
(2) A bizottság határozatképességére és határozathozatalára, az ülések rendjére a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(3) A bizottság működésének részletes szabályait, maga állapítja meg, a képviselő-testület munkatervének figyelembevételével.
(4) Bizottság a képviselő-testület éves munkatervéhez igazodóan tartja üléseit úgy, hogy a bizottsági ülés időpontja lehetőleg legalább hét nappal előzze meg a képviselő-testületét .
(5) A bizottság munkájához a körjegyző köteles információkat, adatokat rendelkezésre bocsátani, a bizottság ülésére igény szerint előterjesztéseket készíteni.
42. § (1) A bizottság ülését a bizottság elnöke készíti elő, hívja össze és vezeti.
A bizottság elnöke engedélyezi a felszólalásokat, gondoskodik az üléseken a rend fenntartásáról, lebonyolítja a szavazást, kimondja a bizottság határozatát, és aláírja az ülésről készült körjegyzőkönyvet.
(2) A bizottságok döntéseikről 5 napon belül írásban tájékoztatják a polgármestert.
(3) A bizottság üléséről jegyzőkönyv készül, melyhez csatolni kell a megjelentek által aláírt jelenléti ívet vagy annak másolatát. A jegyzőkönyvek egy példányát a körjegyzőségen kell őrizni.
(4) A bizottság elnökét akadályoztatása esetén az elnök által írásban kijelölt képviselő bizottsági tag helyettesíti a bizottság ülésén.
(5) A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit, vagy akinek a hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A kizárásról az elnök esetén a polgármester, bizottsági tag esetén a bizottság dönt.
43.§ A képviselő-testület bármely bizottsági ügyet magához vonhat és a bizottság döntését módosíthatja.
44. § Ügyrendi, Pénzügyi és Vagyonnyilatkozatot Kezelő Bizottság
A képviselő-testület határozata alapján, továbbá a polgármester indítványára állást foglal:
abban a kérdésben, hogy a testület a működése során megsértette-e a jogszabály rendelkezését vagy saját ügyrendjét,
vita esetén, a képviselő-testületen belüli szavazások és választások lebonyolításának rendjéről.
javaslatot tesz a polgármester illetményének emelésére, jutalmazására,
Ellátja a vonatkozó jogszabályok alapján a polgármester, illetve az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatának nyilvántartásával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat,
a titkos szavazással kapcsolatos feladatokat.
Megvizsgálja a képviselők összeférhetetlenségi ügyeit és erről jelentést készít a képviselő-testületnek.
VI. fejezet
Polgármester, alpolgármester, körjegyző, aljegyző
45.§ A polgármester a megbízatását társadalmi megbízatásban látja el.
46. § A polgármester átruházott hatáskörei:
(1) Az önkormányzat gazdálkodását érintően:
a) Működési kiadásokra vonatkozóan az egyes szakfeladatok, illetve feladatok között a jóváhagyott előirányzaton belül engedélyezhet átcsoportosítást. Új feladatokra csak a források egyidejű megjelölésével, illetve az általános tartalék 50 %-os felhasználásáig.
b) Felhalmozási célú előirányzatok esetében a képviselő-testület által már jóváhagyott fejlesztési feladatok és felújítási célok előirányzatai között átcsoportosításokat engedélyezhet, esetenként 1 millió forintos összeghatárig.
c) A képviselő-testület előzetes jóváhagyása nélkül is vállalhat pénzügyi kötelezettséget, a forrás egyidejű megjelölésével, a költségvetésben nem szereplő feladatokra évente a tárgyévi költségvetés főösszegének legfeljebb 0,5 %-áig.
d) Gondoskodik a központi, vagy bármely más szervtől célra érkezett pénzeszközökkel - értékhatártól függetlenül -a körjegyzőség illetve az érintett intézmények, egyéb szervek előirányzatainak módosításáról,
e) Dönt bármely testületi döntés pénzügyi-gazdasági kihatásainak végrehajtásáról.
f) Dönt rövid lejáratú hitelfelvételről, éves átlagban a költségvetés főösszegének 1 %-áig.
g) Polgármesteri keret terhére történő kötelezettségvállalás.
h) Gondoskodik az átmenetileg szabad pénzeszközök biztonságos lekötéséről - az elérhető legkedvezőbb hozama biztosítása mellett.
i) Engedélyezheti az éves költségvetési törvényben meghatározott összeghatárt el nem érő kisösszegű követelésekre vonatkozó fizetési kötelezettség törlését, amennyiben a teljesítésre történő felszólítás harmadszorra is eredménytelen.
j) Társadalmi szervezetek, egyesületek, non-profit szervezetek támogatása , az éves költségvetésben meghatározott keretösszeg határáig.
(2) Az (1) bekezdés a), b), c) és d) pontjában foglalt előirányzat-módosításokat az önkormányzat költségvetési rendeletében foglalt határidők betartásával jóváhagyás végett a képviselő-testület elé terjeszti.
(3) Gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat a körjegyző és az önkormányzati intézményvezető tekintetében.
(4) Jóváhagyja a nevelési, oktatási intézmény nevelési, illetve pedagógiai programját, a jogszabályban meghatározott esetben munkatervét,
(5) Átruházott hatáskörben gondoskodik az emberre egészségügyi szempontból veszélyes, valamint az állatállomány egészségét veszélyeztető betegség tüneteit mutató vagy betegségre gyanús ebek és macskák kártalanítás nélküli kiirtásával kapcsolatos feladatok ellátásáról.
(6) Jognyilatkozatok megtétele az önkormányzat, mint ügyfél, fél nevében
(7) Egyetértési jogot gyakorol a Körjegyzőség dolgozóinak kinevezése, felmentése vezetői megbízása, vezetői megbízás visszavonása, jutalmazása tekintetében.
Az alpolgármester
47. § (1) A képviselő-testület egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.
Az alpolgármester tiszteletdíjának mértékére a polgármester tesz javaslatot.
(2) Az alpolgármester általános és egyedi ügyekre kiterjedő feladatait a polgármester határozza meg. Az alpolgármester nem egyedi ügyekre kiterjedő feladatairól a polgármester tájékoztatja a képviselő-testületet.
A körjegyző feladata és hatásköre
48.§ A körjegyző kinevezéséhez a körjegyzőséget alkotó képviselő-testületek mindegyikének minősített többséggel hozott egybehangzó döntése szükséges.
49.§ A körjegyző határozatlan időre történő kinevezésére pályázat alapján kerül sor.
50. § A körjegyző tekintetében a munkáltatói jogokat a kinevezés, felmentés, valamint a fegyelmi eljárás lefolytatása kivételével a polgármester gyakorolja.
51. § (1) A körjegyző a polgármester irányításával gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról, ennek keretében:
a.) előkészíti a képviselő-testület és a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket,
b.) ellátja a képviselő-testület és a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,
c.) a képviselő-testület elé kerülő rendelet tervezetek, határozati javaslatok törvényességi vizsgálatát elvégzi,
d.) tanácskozási joggal részt vesz a képviselő-testület és a bizottság ülésén,
e.) a képviselő-testület ülésén az előterjesztés vitájában - a szavazás előtt - törvényességi észrevételt köteles tenni, amennyiben a szavazás eredményeként jogszabályt sértő döntés születhet, továbbá köteles jelezni a bizottságnak és a polgármesternek, ha döntésüknél jogszabálysértést észlel,
f.) gondoskodik a képviselő-testület és a bizottságok üléseinek jegyzőkönyvei elkészítéséről és a közigazgatási hivatalba való megküldéséről,
g.) évente beszámol a képviselő-testületnek a hivatal munkájáról.
(2) A körjegyző önkormányzati rendeletalkotással kapcsolatos feladatai:
a.) kezdeményezheti rendelet alkotását,
b.) elvégzi a rendelet szakmai előkészítésével kapcsolatos feladatokat,
c.) gondoskodik a rendeletek kihirdetéséről, nyilvántartásáról és a rendeletek hatályos szövegének naprakészségéről.
(3) A körjegyző egyéb feladatai:
a.) vezeti a körjegyzőséget, szervezi annak munkáját,
b.) gyakorolja a munkáltatói jogokat a hivatal dolgozói felett, kinevezéshez, vezetői megbízáshoz, felmentéshez, a vezetői megbízás visszavonásához, jutalmazáshoz, a polgármester által meghatározott körben a polgármester egyetértése szükséges,
c.) gondoskodik a hivatal működéséhez szükséges dologi, technikai és személyi feltételek biztosításáról,
d.) gondoskodik a hivatal dolgozóinak rendszeres szakmai továbbképzéséről,
e.) döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket,
f.) ellátja a jogszabályokban előírt államigazgatási feladatokat és hatósági jogköröket,
g.) dönt a polgármester által átadott hatósági ügyekben,
h.) a saját hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét.
52. § A körjegyző köteles a képviselő-testület tagjai által a hivatal és saját működésével kapcsolatban kért adatokat, információkat megadni.
Az aljegyző
53. § (1) A képviselő-testület a körjegyző javaslatára - a körjegyzőre vonatkozó szabályok szerint - aljegyzőt nevez ki a körjegyző helyettesítésére a körjegyző által meghatározott feladatok ellátására. A kinevezés határozatlan időre szól.
(2) Feladatkörét a körjegyző határozza meg, melyről tájékoztatja a képviselő-testületet.
VII. fejezet
A körjegyzőség
54.§(1) A képviselő-testület a hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyek előkészítésére, az önkormányzati ügyek végrehajtására, a működésével kapcsolatos adminisztratív feladatok és a jogszabályokban előírt államigazgatási feladatok ellátására Babosdöbréte Böde és Hottó községek önkormányzataival körjegyzőséget hoz létre .
(2) A körjegyzőség neve: Babosdöbréte, Böde és Hottó Községek Körjegyzősége.
55.§ (1) A körjegyzőség létszámát, belső szervezeti felépítését, működési rendjét, valamint részletes feladat és hatáskörét a körjegyzőséget alapító együttműködési megállapodás részletezi. E megállapodás tartalmazza:
a.) a körjegyzőség nevét, címét, jogállását,
b ) a körjegyzőség létszámát,
c) a körjegyzőség belső szervezeti felépítését,
d) a körjegyzőség alapvető feladatit, ezen belül az önkormányzatok képviselő-testületének működésével kapcsolatos feladatokat és a jogszabályokban rögzített államigazgatási feladatokat,
e) a körjegyzőség köztisztviselőinek munkarendjét és az ügyfélfogadás rendjét,
f) a helyettesítés és az utalványozás rendjét,
g) a körjegyzőség fenntartásával kapcsolatos terhek megosztását,
(2) A körjegyzőség ügyrendjének tervezetét az érintett polgármesterek véleményének kikérésével a körjegyző készíti el, és terjeszti jóváhagyás végett a képviselő-testület elé.
(3) A körjegyzőséget létrehozó képviselő-testületek együttes ülése dönt:
a) a körjegyző kinevezéséről és felmentésről,
b) a körjegyzővel szembeni fegyelmi és anyagi felelősségre vonás kezdeményezéséről,
c) a körjegyzőség működéséről szóló beszámoló elfogadásáról,
d) a körjegyzőség költségvetéséről és zárszámadásáról,
IX. Fejezet
ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS
56.§(1) Az önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásban vesz részt.
(2) A képviselő-testület a rendelkezésére álló (szellemi és anyagi) eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny társulásait is, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok (közügyek) megoldására irányulnak.
(3) A társulás célja és rendeltetése:
a) tervek, fejlesztési koncepciók és programok egyeztetése;
b) a lakossági szükségletek kielégítésére szolgáló beruházási és településfejlesztési tervek összehangolása;
c) a lakosság közügyek intézésébe való bevonása, a jogi felvilágosító munkával kapcsolatos tapasztalatok, módszerek közös konzultációkon történő megvitatása;
(4) A koordináció főbb módszerei:
a) a polgármesterek, alpolgármesterek, jegyzők szakmai tanácskozásai;
b) testületi ülések együttes tartása;
c) közös bizottságok szervezése;
VIII. fejezet
Az önkormányzat gazdasági alapjai
Az önkormányzat vagyona
57. § A helyi önkormányzat vagyona a tulajdonából és a helyi önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll, amelyek az önkormányzati célok megvalósítását szolgálják. A vagyonnal való gazdálkodásról a képviselő-testület külön rendeletet alkot.
Az önkormányzat költségvetése
58. § (1) A képviselő-testület a költségvetését rendeletben állapítja meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg.
(2) A körjegyző készíti elő az önkormányzat költségvetési koncepcióját és rendelet-tervezetét, és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. Az előterjesztést a képviselő-testület megtárgyalja és határozatot hoz a költségvetés készítés további munkálatairól.
(3) A költségvetési rendelet-tervezet az alábbi szerkezetben készül:
a) Az önkormányzat és költségvetési szervei bevételei forrásonként, főbb jogcímcsoportonként részletezve,
b) A működési, fenntartási előirányzatok önállóan gazdálkodó költségvetési szervenként intézményen belül kiemelt előirányzatonként részletezve,
c) A felújítási előirányzatok célonként,
d) A felhalmozási kiadások feladatonként,
e) A hivatal költségvetése feladatonként, valamint külön tételben az általános és céltartalék,
f) Az éves létszámkeret önállóan gazdálkodó költségvetési szervenként,
g) A többéves kihatással járó feladatok előirányzatai éves bontásban,
h) A működési és a felhalmozási célú bevételi és kiadási előirányzatokat tájékoztató jelleggel - mérlegszerűen, egymástól elkülönítetten, a rendelet mellékletében kell szerepeltetni,
i) Az év várható bevételi és kiadási előirányzatainak teljesüléséről előirányzat-felhasználási ütemterv.
(5) A körjegyző a rendelet-tervezetet a költségvetési szerv vezetőjével egyezteti, írásban rögzíti és azt követően adja a polgármesternek.
(6) A polgármester a képviselő-testület elé terjeszti a rendelet-tervezetet.
(7) A képviselő-testület egy időben hagyja jóvá költségvetési rendeletében a körjegyzőség, valamint a felügyelete alá tartozó egyéb költségvetési szervek költségvetését és létszámát.
(8) Az éves költségvetés módosításának további szabályait a képviselő-testület éves költségvetési rendelete tartalmazza.
(9) A zárszámadási rendelet tervezetének elkészítésére a rendelet jelen §-ában foglaltakat irányadónak kell tekinteni.
Az önkormányzati gazdálkodás főbb szabályai
59. § (1) Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a körjegyzőség látja el. E körben különösen
a) Pénzügyminisztérium által előírt módon és időben elkészíti a költségvetési tájékoztatót, a költségvetési beszámolót, valamint a negyedéves pénzforgalmi információt, és mindezeket megküldi a Magyar Államkincstár részére.
b) Beszedi az önkormányzat saját bevételeit.
c) A címzett támogatást közvetlenül, a céltámogatást pedig a számlavezető bankon keresztül igényli a Magyar Államkincstártól.
d) Gondoskodik az önkormányzat által létrehozott és működtetett intézmények pénzellátásáról,
e) Biztosítja az önkormányzat pénzforgalmi szemléletű könyvvitelének szabályszerű vezetését, kialakítja számlarendjét, kötelező irányelveket határoz meg az önkormányzat egységes számviteli rendjének kialakításához.
f) Biztosítja az önkormányzat törzsvagyonának elkülönített nyilvántartását.
g) Elkészíti az önkormányzat éves vagyonkimutatását, és azt csatolja az év végi költségvetési beszámolóhoz
h) Az önkormányzat költségvetési számláját kezelő pénzintézeten keresztül gondoskodik az önkormányzat tartozásainak és az önkormányzat intézményei működési kiadásainak a kiegyenlítéséről, illetve teljesítéséről.
Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése
60. § (1) Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.
(2) Az önkormányzati intézmény pénzügyi-gazdasági ellenőrzését a körjegyző látja el.
(3) A képviselő-testület gazdálkodásának belső ellenőrzéséről jogszabályban meghatározott képesítésű ellenőr útján gondoskodik.
IX. fejezet
A képviselő-testület reprezentációja
61. § (1) Reprezentációnak minősül:
a) A hivatalos tárgyalásokon ellenérték nélkül felszolgált étel, ital, illetőleg az ezen felül nyújtott természetbeni ellátás (szállás, utazás) értéke,
b) a testületi és bizottsági üléseken felszolgált kávé és üdítő,
c) a vásárolt tárgy ellenérték nélküli átadása (ajándékozás),
d) a nemzeti ünnepekhez, évfordulókhoz, társadalmi eseményekhez, egyéb rendezvényekhez kapcsolódó munkahelyi megemlékezés költsége (ingyenesen felszolgált étel, ital, dolgozó részére nyújtott ajándék, terembérlet, művészek fellépti díja, stb.)
(2) A költségvetésben reprezentációs előirányzat az (1) bekezdésben rögzített módon tervezhető.
X. fejezet
Záró rendelkezések
62. § (1) E rendelet kihirdetése napján lép hatályba.
A 11/2007.(IX.20.) önkormányzati rendelet alapján a Rendelet 7.§ (5)
bekezdése 2007. október 4. napján lép hatályba.
A 9/2008. (XI.14.) önkormányzati rendelet alapján a Rendelet 7.§ (6)
bekezdése 2008. november 14. napján lép hatályba.
A 9/2009. (X.13.) önkormányzati rendelet alapján a Rendelet 45. §-a
2009. október 13. napján lap hatályba.
A 7/2010. (X.13.) önkormányzati rendelet alapján a Rendelet 4.§ (1)
bekezdése, a 37. §-a, valamint a 45.§-a 2010. október 12. napján lép ha-
tályba.
A 10/2012. (V.07.) önkormányzati rendelet alapján a Rendelet 1. és 2.
melléklete 2012. május 7. napján lép hatályba.
(2) Ezen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a szervezeti és működési szabályzatról szóló 2/2003./ III.06/ önkormányzati rendelet hatályát veszti.
Babosdöbréte, 2012. május 04.
Kaczor Tamás Gothárdné Baumgartner Anikó
polgármester körjegyző
Kihirdetve: 2006. október 6.
Gothárdné Baumgartner Anikó
körjegyző
1. melléklet
Babosdöbréte Község Önkormányzat Képviselő-Testületének névsora:
Kaczor Tamás polgármester
Képviselők:
Várszegi János Béla
Molnár Attila Dezső
Adravecz Istvánné
Ambrus Zoltán Lászlóné
2. melléklet
ÜGYRENDI, PÉNZÜGYI ÉS VAGYONNYILATKOZAT KEZELŐ BIZOTTSÁG
Elnök: Molnár Attila Dezső
Tagjai: Adravecz Istvánné
Ambrus Zoltán Lászlóné
